Taxidermia

Végre egy olyan film, amin az ember elagyal, meg büszke rá, hogy a miénk. Embert próbáló feladat a végignézése, mert aki egy kicsit is émelygős, az lehet, hogy megküzd vele. Én láttam már disznóvágást, meg gőzölgő beleket, úgyhogy nem zavart, de összességében a naturalista részletek sem zavartak.

Mert a Balatony család három generációjának (nagyapa, apa, fiú) történetét bemutató három epizód mindegyike egy-egy testnedv köré épült, íródott: ondó, nyál, vér. Amiben az a poén, hogy valóban ez az életünk, ezek a dolgok azok, amelyek végső soron vezérelnek, termelődnek bennünk és életben tartanak. Lehet egy ilyen témát gusztustalanul, öncélúan tálalni, de itt nem erről volt szó. Minden a helyén van, nagyon átgondolt a sztori. Olyan aprócska gegek, képi megoldások sokasága mozog a filmben, amik miatt én meg fogom nézni, bár a többiek úgy nyilatkoztak, hogy nem teszik meg. Én sem mostanában:-)

A film minősége első osztályú, a képek, a fények, a hangok, minden-minden azt sugallja, hogy ezt a filmet nagyon odafigyelve, de méginkább komolyan készítették. Fordulat: mégis sok benne a humor, gyakran csak az segít, hogy túltedd magad egy-egy jeleneten.
A színészek is remekelnek: Trócsányi Gergő, a Hollywoodoo együttes énekese volt nekem a legnagyobb meglepetés; egyszer sem fals, kimódolt a hangja, a mozdulatai, ami nekem az első jele annak, ha valaki nem vászonra való. A többiek is jó, a "nagyok" különösen: Molnár Piroska, Hegedűs D. Géza, Hunyadkürti István. Szerencsére sok ismeretlen, érdekes, karakteres arc is van, akik végre nem az Antal Nimród féle Kontroll és Vodafone reklámok világából jöttek elő.

A bepostolt képért elnézést: de álszentség lett volna, valami kímélőt választani:-)

Ja, igen: Amont Tobinra valóban flesseltünk - kell nekem ez a filmzene!

Clerks 2

Na, emberek, ma el tudtam menni megnézni a Shop Stop 2-őt premier előtt.

Mióta kijöttem a moziból fülig ér a szám - nagyon jó volt. Próbálom megfejteni, hogy mi volt benne a truváj. Minden volt, ami eddig: Jay és Néma Bob (hozták a szokásos formájukat), hosszas fejtegetése teljesen értelmetlen témáknak, Ben Affleck feltűnése, enyhén szólva is nem pc beszólások (porchmonkey:-), meg gusztustalankodás egy szamárral.

Látszott, hogy felnőttek ők is, mi is; kicsit ráment a rendezés a romantikusabb, "csináljunk valamit az életünkkel végre" vonalra, és nekem ez tetszett. És persze azért, mert Rosario Dawson is szerepet játszott ebben.

Hát, igen. Elbűvölő volt a csaj - amikor a Jackson Five ABC c. dalára táncol a tetőn, mert Dantét akarja táncra tanítani, az, izé, szal szép volt, na:) (Az amcsik asszem erre mondják, hogy HOT!) Ha most tini volnék, aki színésznők iránt lelkesedik, meg autogramot küld, én igen lelkes lennék:-D

De volt még az Elias nevű zseniális karakter - 19 éves Gyűrűk Ura geek - és a skac is remekül nyomta. Szal nekem nagyon bejött, bár máris látom, az ortodox K. Smith hívők mit fikáznak rajta. De engem nem érdekel.
Porchmonkey mind:-D

A hét vicces sajtóközleménye

Komolyan nem értem, kik dolgoznak egyes cégek kreatív posztjain.

Ok, a Praktiker mindössze egy barkácsáruház, meg az is nagy dolog, hogy netes áruházat nyitnak, de miért kell ezt ilyen idiótán kommunikálni?:

„Ütvefúrót az internetről”

Karácsonyi boom: a Praktiker beszállt az e-kereskedelembe

Bakker...

Grúvok, armadák

Voltunk múlt szombaton a Thirst Studio néven futó koncerten a Symában. Súlyosan drága volt (8 ezer), de két koncertért megérte. Meg azért, hogy láthattam palotait kb. 3 ácsorgó embernek játszani:-)

Szóval Palotai, aztán Anima (voltunk vagy 50-en), utána valami Dj Ronin (sztem 0 ember) és utánuk jött De La Soul. Na, ők viszont zseniálisak voltak. Nem fordultak be, nem motyogtak és hát szerencsére nem az elborulást nyomták, hanem totál a szórakoztatás volt a cél. Vigyorgó hülyegyerekként csápoltunk, meg integettünk, nagyon laza b-boyok voltunk, szal tényleg jó volt. A skacok meg lazák, viccesek, természetesek és nagyon-nagyon élvezték az egészet.


Ekkor a bugi nagyon ott mozgott bennünk, amit a Cold Cut még megfejelt egy jó nagy adaggal. Elképesztők voltak ők is: ők ugya a hangmintákkal való birizgálásról híresek - képesek tányérzörgésből és Reagen beszédének hangfoszlányából olyan számot csinálni, hogy betojsz. Na, mi is kész voltunk, a második olyan zúzás volt, h csak hápogtunk. Aztán lazítottak, feldobtak, leejtettek - király volt.

A Groove Armada meg sajna nem a saját számait játszotta, hanem Dj szettet nyomott, ami normál esetben nem lenne rossz, de én egy kis Superstylinnak jobban örültem volna. Na, szal ment a dara, de éreztük olyan 2 körül, hogy ennyi volt. Aztán amikor valamelyik idióta pofánlocsolt egy korsó sörrel, akkor úgy döntöttünk, hogy lépünk. (Majdnem nekimentem a csávónak, de aztán győzött a józan ész:-)

Hey, how'ya doin'...