Taxidermia

Végre egy olyan film, amin az ember elagyal, meg büszke rá, hogy a miénk. Embert próbáló feladat a végignézése, mert aki egy kicsit is émelygős, az lehet, hogy megküzd vele. Én láttam már disznóvágást, meg gőzölgő beleket, úgyhogy nem zavart, de összességében a naturalista részletek sem zavartak.

Mert a Balatony család három generációjának (nagyapa, apa, fiú) történetét bemutató három epizód mindegyike egy-egy testnedv köré épült, íródott: ondó, nyál, vér. Amiben az a poén, hogy valóban ez az életünk, ezek a dolgok azok, amelyek végső soron vezérelnek, termelődnek bennünk és életben tartanak. Lehet egy ilyen témát gusztustalanul, öncélúan tálalni, de itt nem erről volt szó. Minden a helyén van, nagyon átgondolt a sztori. Olyan aprócska gegek, képi megoldások sokasága mozog a filmben, amik miatt én meg fogom nézni, bár a többiek úgy nyilatkoztak, hogy nem teszik meg. Én sem mostanában:-)

A film minősége első osztályú, a képek, a fények, a hangok, minden-minden azt sugallja, hogy ezt a filmet nagyon odafigyelve, de méginkább komolyan készítették. Fordulat: mégis sok benne a humor, gyakran csak az segít, hogy túltedd magad egy-egy jeleneten.
A színészek is remekelnek: Trócsányi Gergő, a Hollywoodoo együttes énekese volt nekem a legnagyobb meglepetés; egyszer sem fals, kimódolt a hangja, a mozdulatai, ami nekem az első jele annak, ha valaki nem vászonra való. A többiek is jó, a "nagyok" különösen: Molnár Piroska, Hegedűs D. Géza, Hunyadkürti István. Szerencsére sok ismeretlen, érdekes, karakteres arc is van, akik végre nem az Antal Nimród féle Kontroll és Vodafone reklámok világából jöttek elő.

A bepostolt képért elnézést: de álszentség lett volna, valami kímélőt választani:-)

Ja, igen: Amont Tobinra valóban flesseltünk - kell nekem ez a filmzene!