Árnyékokok

Az alkohol valahogy mindig írásra serkent. Fene se érti. Itthon vagyok, faterom házibora üt (dose, ennek elemzésébe inkább nem mennék bele:-), mint egy sóshering, és eszembe jutottak dolgok. Pl. az, hogy mennyira qrva jó zenéket csinál ez a Dj Shadow gyerek. Komolyan. Nem tudom, mi a francért vagyok oda érte annyira, de ahogy meghallom, végem van. Épp most küldtem vmi videót az IO-ra, aminek a zenéje is DJ Shadow. Asszem innen jutott eszembe.

Voltam Media Hungary-n. A Kreatív online főszerkesztőjével beszélgetve arra jutottunk, hogy az egész szakma egy nagy fostalicska, mindenhol a szopás, nyalás téma megy, "normális munkát, elfogadható pénzért" tételt jobb, ha elfelejted. Ez azért elszomorító. Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy mégis mi a bánatos, vérvörös kukiért csinálom az egészet. Azt ajánlotta, hogy menjek át valami IT-telco cég PR-osztályára, keressek kétszer annyit, amennyit eddig, de az a durva, hogy nem érdekel. Jó lenne, de nem. Mert az alkotás lehetőségének akkor vége van. És én nem akarok hervasztó, unalmas, melót csinálni, Mert most úgy képzelem el. Persze ne legyen igazam.
Maga a konferencia lehetett volna érdekes is, de elmosta az egészet az, hogy mindenki csak azért ment, hogy a networkinget nyomja. Persze, vicces volt, ahogy a Kereszti, meg a Pánczál Andrea ropta az esti buliban, de egyébként semmi extra. Azon kívül persze, hogy pár dologban okosodtam, már, ami a médiákokat illeti, ugye. Megdöbbentő, ez.

Mégvalami: Tótaw egy hisztis fasz, és a faszi kifejezetten unszimpatikussá vált szememben, mert az egyik beszélgetésen szembesítették azzal, amit a blogjában írt. Erre nem válaszolt, hanem fogta magát és kiment a teremből. Béna.

Szal back to Shadow. Ennek a postnak csek egy lehet e vége: Best foot forward...