Dolgoznom kéne

De nincs sok kedvem. Nem szeretek pillanatnyi hangulattól vezérelve postolni, mert utólag olvasva olyan idegennek, furcsának tűnik. De ettől függetlenül jó is, mert olyankor az ember kiadja, ami benne van ("Kiadja a sütit, amit bevett.":-D). És ilyenkor, már amikor nincs kedvem dolgozni, pötyögöm le ide-oda a legtöbb karaktert, amiből egy cikk mér régen összeállt volna. De asszem az engem olvasók egy része ezt jól ismeri:-)

Van egy laptop: sztem szart sem ér, alig szagoltam hozzá, de azt látom, hogy micsoda. Egy szélesképrnyős, béna anyagokból összerakott, gyenge videókártyás parasztvakítás. Nehéz nekikezdeni. Semmi érzelmi kötődés, borzasztó. A másik szintén laptop, de az már könnyebb lesz, talán, nem olyan béna a cucc. Illetve van az N95, ami meg okés, de azt hagyom a legvégére csemegének:-)

Pont az Évának mondtam valamelyik nap, hogy ez azért nem olyan könnyű. Ez nem olyan meló, hogy nekiülök, lenyomom oszt csókolom. A szöveg az enyém, én alakítom, szülöm tulajdonképp. Qrva fontos, hogy hangulatba hozzam rá magam, hogy legyen elég infóm, hogy folyamatosan tudjam írni. Hogy a cím üljön, hogy legyen gördülékeny. Nem vagyok egy szupertehetség az írásban, inkább tisztességesen meg tudom csinálni, semmi több. De azt akkor tényleg jól akarom megcsinálni. Szal ezért olyan nehéz nekikezdeni, mert vajúdással kezdődik és az annyira tud fájni:-D