Erőt veszek magamon...

Sokat jár a fejemben a blog, de nagyon ritka, hogy kedvem van írni. Most itt, hirtelen eszembe jutott, főleg, hogy olvastam Dávid kollégám új blogját, ami egyrészt sokkal szebb, mint az enyém, másrészt gyakran frissíti (http://dodeszh.blog.hu), a fene essen belé:-)

Sok bajom van mostanában, mindenféle. Fizikai, lelki is egyaránt. Lehet, ezért sincs kedvem írni, nem tudom. (Furcsák azek a mondatok, ahol egy hogy kötőszónak kellene jönni pl. a lehet után, de szépen ki lehet váltani, illetve el lehet hagyni. Én egy "hogy" fetisiszta vagyok, de kezdek leszokni róla). Fáj a térdem, illetve be van dagadva, ami egy régi sportsérülésnek az emléke. Időnként előjön, tart pár napig, kellemetlen. De most túlságosan is az. Gátol a mozgásban, ezért bosszús vagyok.

De van jó dolog is - kezdjük az új lapot: Nonstop Mobil. Sztem jól hangzik, nagyon szeretném, ha jó lenne. Az is lesz.

A másik (fogalmam nincs, mi az egyik, de ez is azoknak az idióta töltelékszavaknak az egyike, amiről képtelen vagyok leszokni), amit nem tudok eldönteni, hogy akkor ez egy személyes blog akar lenni, vagy moziajánló. Mert sikerült több filmről is írni, ami első olvasatra személytelen, de talán mégsem az. Mentségemre legyen mondva, szeretek filmekről írni, merthogy szeretem a filmeket.
Máris elnézést kérek, ez egy asszociációs post lesz, mert mindenről eszembe jut valami. Gondolom nem vagyok vele egyedül.

Szóval filmek: láttam a Tökéletes trükköt. Igen nagyon rendben van, Scarlett Johanssont szeretjük, Christian Bale-t nem annyira. Csavaros, de nem követhetetlen. Titokzatos, de nem megfejthetetlen. És a végén összeáll, mint egy vérbeli bűvészmutatvány. Apropó, SJ: Most ment az HBO-n a Sziget: megnéztem az elejét, nem rossz film, bár ezek az üldözés közben előjövő szikraesők, meg füst/gőz felhők elég idegesítőek. Mi a franc ez? A jövőben minden szerencsétlen sarkon hegesztenek, meg ömlik valahol a melegvíz? Hangulati elemnek nem rossz, de TV-n nézve nagyon zavaró. Szóval amíg a titok ki nem derül, addig egész jó a múvi, de utána egy színtiszta akciófilm. Kár, kár.

Ja, igen, volt még a Holiday. Igazából (ettől a szótól meg hidegrázást kapok - jó, hogy így írásban lehet a töltelékszavakra reagálni, mert ebből talán tanulok) nem nagy eresztés: Cameron Diaztól rosszul voltam a végén, viszont ez az átkozott Jude Law nem elég, hogy a csajok kedvence, de még jó színész is:)

Fogadjunk, most minden olvasó (haha) azon agyal, amit az elején ejtettem el, miszerint milyen lelki bajaim vannak. Nos, azt hiszem azokat itt sosem fogom leírni. Sztem ez egy önismereti tréningnek is beválhatna - most már tudom, mit, kinek tudok, akarok elmondani. Szal aki lélekbuvárkodást vár itt tőlem, az pórul jár - mint az Anna, aki nem tudott eljönni velünk Berlinbe a nyáron. Nyugi, scullly, lesz még alkalom:-*